A digitális állami szolgáltatásoknál kiemelten fontos az akadálymentesség és az inkluzív tervezés. A szolgáltatásokat úgy kell megtervezni, hogy elérhetőek legyenek minden állampolgár számára, függetlenül attól, hogy milyen képességekkel rendelkeznek és milyen körülmények között használják.
Mindannyian más képességekkel rendelkezünk. Máshogy látunk, máshogy érzékeljük a színeket, más a hallásunk, a mozgásunk, mások a koncentrációs és kognitív képességeink. Ezek a képességek a digitális felületekkel való kapcsolatunkat is meghatározzák.
Képességeinket sok tényező befolyásolja. A korunk, valamilyen betegség vagy velünk született állapot, a nyelvismeretünk, vagy éppen az, hogy mennyire vagyunk gyakorlottak az online térben. Bármilyenek is vagyunk, nagyon hasonlóak a funkcionális igényeink. Ez a gondolat áll az inkluzív tervezés középpontjában.
A szélsőséges esetekre tervezett megoldások gyakran mindenkinek hasznosak, sőt sokszor ezek lesznek a legrobusztusabb és a leghatékonyabb megoldások.
Az inkluzív tervezés alapelvei és az akadálymentesítési követelmények nemcsak a fogyatékossággal élők, hanem mindenki számára jobb használhatóságot eredményeznek.
Ha a tartós és az átmeneti állapotokat kibővítjük a szituációs esetekkel, az érintett felhasználók száma exponenciálisan növekszik.
A design system a lehető legszélesebb felhasználói körnek készül. Használata nemcsak az állampolgárok alapvető jogainak érvényesülését és a törvényi megfelelést segíti, hanem egy befogadóbb, empátián alapuló szemléletet is meghonosít.
Az akadálymentességre gondolhatunk úgy, hogy képesek-e használni egy terméket a fogyatékossággal élők.
Jogi megközelítésből egy digitális szolgáltatás akkor akadálymentes, ha megfelel a 2022. évi XVII. törvénynek, azaz a WCAG 2.2 szabványban foglaltaknak. A designban az akadálymentes tervezés azt jelenti, hogy úgy tervezünk, hogy a lehető legtöbb ember számára használható legyen a szolgáltatás, függetlenül attól, milyen képességekkel rendelkeznek.
Az inkluzív tervezés tovább bővíti ezt a szemléletet. Olyan szolgáltatásokat kíván létrehozni, amely a lehető legtöbb ember számára nyújt jó használhatóságot és felhasználói élményt, függetlenül attól, hogy:
- milyen képességekkel rendelkeznek,
- hány évesek,
- milyen neműek,
- hol élnek,
- milyen nyelven beszélnek, és
- milyen a gazdasági vagy társadalmi helyzetük.
A design system inkluzív törekvései a következő elemekben jelennek meg:
- Alapelvek: Az inkluzív tervezés a design system alapelveinek első eleme.
- Komponens követelmények: Az akadálymentesítés a komponensek megfelelőségi követelményeinek egyik eleme.
- Tesztelés: A legtöbb komponenst különböző képességekkel rendelkező felhasználókkal, így fogyatékossággal élőkkel is teszteljük.
- Audit paraméter: Az akadálymentesítés és az inkluzív tervezés a design system létrehozását megalapozó auditok egyik paramétere.
A design system komponensei megfelelnek az akadálymentesítés és az inkluzív tervezés követelményeinek.
A keretrendszer önmagában mégsem biztosítja a teljes törvényi megfelelést és a jó felhasználói élményt az asszisztív technológiát használók számára, mivel ezek a komponensek használatának kontextusától is függnek.
A szolgáltatásnak meg kell felelnie a 2022. évi XVII. törvénynek és a WCAG szabványban foglaltaknak.
Bár a WCAG szabvány alapvetően weboldalakhoz készült, natív mobil és egyéb platformokra is is értelmezhető.
Gondoskodnunk kell arról, hogy a szolgáltatás különböző platformokon, régebbi és modern eszközökön, asszisztív technológiákkal, illetve szűk sávszélességgel is működjön.
- iOS / Safari
- Android / Chrome
- Windows / Chrome, Firefox, Edge
- macOS / Safari, Chrome
- Képernyőfelolvasó szoftverek (NVDA, VoiceOver, Talkback)
- Hangfelismerő és hangalapú navigációt segítő szoftverek
- Magas kontrasztú és egyéb “forced-color” beállítások
- Alternatív billentyűzetek
- Switch eszközök
- A felületnek a szövegméret 200%-os növelésével és 400%-os zoom beállítással is működőképesnek kell maradnia. Nem szabad letiltani a zoomot a mobileszközökön!
- A szolgáltatásnak álló és fekvő módban is használhatónak kell lennie, akár 320 CSS px méretben is.
A tervezés során az alábbi jó gyakorlatokat érdemes követni és adaptálni.
- Konzisztencia és következetesség: Új elemek építése helyett a jól megszokott és elterjedt komponenseket használjuk.
- Alternatívák kínálása: Érdemes személyre szabhatóvá tenni az élményt, amennyire csak lehet.
- Hibakezelés: Gondoskodnunk kell arról, hogy a felhasználó valódi segítséget kapjon a hibák megoldására.
- Reszponzív tervezés: A tervezést érdemes a mobil felületekkel kezdeni, és kihasználni a platform által nyújtott lehetőségeket. (A legtöbb asszisztív technológia a platform sztenderdjeinek megfelelő elemekkel működik a legjobban.)
A tervezésnél és a tesztelésnél érdemes bevonni különböző képességekkel rendelkező felhasználókat, beleértve a fogyatékossággal élőket is.
Az alábbi jó gyakorlatok a WCAG 2.2-es szabvány kivonataként és kiegészítéseként szolgálnak.
Használjunk automatikus akadálymentesítési tesztelőszoftvereket (pl. pa11y) vagy böngészőbe telepíthető modulokat (pl. AXE, Accessibility Insights) a CI/CD folyamatokban. Ezekkel az eszközökkel a problémák kb. 30%-a felderíthető.
Ne használjunk “overlay” akadálymentesítési eszközöket. Ezek a beépülő widgetek általában több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak.
Vonjunk be fogyatékossággal élőket is a tesztelésbe. Ők tudják a legjobban megítélni az elvárt működést és a felhasználói élményt.